fej

• IPA^(key): [ˈfɑjˀ]

From Old Norse feigr (“near to death”) and German feige (“cowardly”), from Proto-Germanic *faigijaz.

fej

1. cowardly
2. unfair, mean

• krysteragtig
• kujonagtig

• modig

• fejhed

See the etymology of the corresponding lemma form.

fej

1. imperative of feje

• IPA^(key): [ˈfɛj]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: fej
• Rhymes: -ɛj

From Proto-Uralic *päŋe, by rebracketing of the possessive form feje into fej + e instead of earlier fe + je. Cognates include Southern Mansi [script needed] (päŋ), Northern Mansi пуӈк (puňk), Finnish pää, Estonian pea and Erzya пе (pe). Compare fő.

fej (plural fejek)

2. head (part of the body)

   Coordinate terms: törzs, végtag

   • 1848, Sándor Petőfi, Kun László krónikája‎^[1], stanza 4:

     A koronát még kölyök korában / Nyomintották a fejére néki, / S már csatázott siheder korában, / És vala nagy az ő vitézségi.

     (please add an English translation of this quotation)

3. head, mind, brain, intellect
   • 1848, Sándor Petőfi, Dobzse László‎^[2], stanza 3:

     Üres volt a feje néki, / Üresebb a zsebje, / Egy keserves polturáért / Könyökig vájt benne.

     (please add an English translation of this quotation)

   Elvesztette a fejét. — He/she has lost his/her head.

4. head (principal operative part of a machine or tool)
5. heads, obverse (side of a coin that bears the picture of the head of state)

   Antonym: írás

   Ha fej, én nyerek. — Heads, I win.

6. (formal) head (leader, chief)

   az állam feje — head of state

7. head, capitulum (clump of seeds, leaves or flowers)

   a saláta feje — the head of the lettuce

8. (rare) foliage, crown (top of a tree)
   • 1825, Mihály Vörösmarty, Zalán futása‎^[3], canto 2, lines 670-672:

     Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek, fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor.

     (please add an English translation of this quotation)

• kobak (humorous)
• koponya

From Proto-Finno-Ugric *päδ̕ɜ- (“to milk”)^[1] or Proto-Finno-Ugric *pije- (“to milk”).^[2] Likely related to Erzya педямс (peďams, “to milk”) and Proto-Finnic *piimä (“milk”).

fej

2. (transitive) to milk

(With verbal prefixes):

• (head): fej in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (to milk): fej in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN