számjegy
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
Etymology
szám (“number”) + jegy (“mark”)
Pronunciation
Noun
számjegy (plural számjegyek)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | számjegy | számjegyek |
| accusative | számjegyet | számjegyeket |
| dative | számjegynek | számjegyeknek |
| instrumental | számjeggyel | számjegyekkel |
| causal-final | számjegyért | számjegyekért |
| translative | számjeggyé | számjegyekké |
| terminative | számjegyig | számjegyekig |
| essive-formal | számjegyként | számjegyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | számjegyben | számjegyekben |
| superessive | számjegyen | számjegyeken |
| adessive | számjegynél | számjegyeknél |
| illative | számjegybe | számjegyekbe |
| sublative | számjegyre | számjegyekre |
| allative | számjegyhez | számjegyekhez |
| elative | számjegyből | számjegyekből |
| delative | számjegyről | számjegyekről |
| ablative | számjegytől | számjegyektől |
| non-attributive possessive - singular |
számjegyé | számjegyeké |
| non-attributive possessive - plural |
számjegyéi | számjegyekéi |
| Possessive forms of számjegy | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | számjegyem | számjegyeim |
| 2nd person sing. | számjegyed | számjegyeid |
| 3rd person sing. | számjegye | számjegyei |
| 1st person plural | számjegyünk | számjegyeink |
| 2nd person plural | számjegyetek | számjegyeitek |
| 3rd person plural | számjegyük | számjegyeik |
Derived terms
Further reading
- számjegy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN