stelázsi

Hungarian

Borrowed from German Stellage (“rack, shelf”), from Dutch stellage (“scaffold”). First attested in 1774.^[1]

stelázsi (plural stelázsik)

(informal) a freestanding rack with shelves for storing dishware, food etc. in a kitchen or pantry
(informal, rare) whatnot, etagere (piece of furniture with open shelves for displaying ornaments)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	stelázsi	stelázsik
accusative	stelázsit	stelázsikat
dative	stelázsinak	stelázsiknak
instrumental	stelázsival	stelázsikkal
causal-final	stelázsiért	stelázsikért
translative	stelázsivá	stelázsikká
terminative	stelázsiig	stelázsikig
essive-formal	stelázsiként	stelázsikként
essive-modal	—	—
inessive	stelázsiban	stelázsikban
superessive	stelázsin	stelázsikon
adessive	stelázsinál	stelázsiknál
illative	stelázsiba	stelázsikba
sublative	stelázsira	stelázsikra
allative	stelázsihoz	stelázsikhoz
elative	stelázsiból	stelázsikból
delative	stelázsiról	stelázsikról
ablative	stelázsitól	stelázsiktól
non-attributive possessive - singular	stelázsié	stelázsiké
non-attributive possessive - plural	stelázsiéi	stelázsikéi

Possessive forms of stelázsi
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	stelázsim	stelázsijaim (or stelázsiim)
2nd person sing.	stelázsid	stelázsijaid (or stelázsiid)
3rd person sing.	stelázsija	stelázsijai (or stelázsii)
1st person plural	stelázsink	stelázsijaink (or stelázsiink)
2nd person plural	stelázsitok	stelázsijaitok (or stelázsiitok)
3rd person plural	stelázsijuk	stelázsijaik (or stelázsiik)

^ stelázsi in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.