inas

• IPA^(key): [ˈinɒʃ]
• Hyphenation: inas
• Rhymes: -ɒʃ

ín +‎ -as

inas (not comparable)

1. tendinous, sinewy, (of meat) stringy

• (adjectival derivatives of body parts) testes, agyas, ajakos, arcos, artériás, bajszos/bajuszos, béles/beles, bokás, bordás, bőrös, bundás, combos, csontos, csőrös, derekas, emlős, eres, farkas, fejes, fenekes, fogas, füles, gerinces, gyapjas, gyomros, hajas, hájas, hasas, hátas, homlokos, húsos, ideges, inas, izmos, karos, kebles, körmös, kezes, lábas/lábos, májas, melles, nyakas, nyálas, nyelves, orros, patás, pikkelyes, pocakos, pofás, porcos, ráncos, sarkos, szájas, szakállas, szárnyas, szarvas, szemölcsös, szemöldökös, szemes, szerves, szíves, szőrös, talpas, tenyeres, térdes, tollas, torkos, tüdős, ujjas, vállas, vénás, véres; (of plants) ágas, gyökeres, héjas, leveles, lombos, magos, száras, virágos

Of debated origin:^[1]

1. Nominal derivation of the adjective inas.
2. Borrowed from a Slavic language. Compare Slovak junoš (“young man”).

inas (plural inasok)

1. apprentice
2. valet, man-servant, footman

• (sinewy): inas in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (apprentice, valet): inas in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• inas in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).