hegytető
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
Etymology
hegy (“mountain”) + tető (“top”)
Pronunciation
Noun
hegytető (plural hegytetők)
- mountaintop (the summit of a mountain)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hegytető | hegytetők |
| accusative | hegytetőt | hegytetőket |
| dative | hegytetőnek | hegytetőknek |
| instrumental | hegytetővel | hegytetőkkel |
| causal-final | hegytetőért | hegytetőkért |
| translative | hegytetővé | hegytetőkké |
| terminative | hegytetőig | hegytetőkig |
| essive-formal | hegytetőként | hegytetőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hegytetőben | hegytetőkben |
| superessive | hegytetőn | hegytetőkön |
| adessive | hegytetőnél | hegytetőknél |
| illative | hegytetőbe | hegytetőkbe |
| sublative | hegytetőre | hegytetőkre |
| allative | hegytetőhöz | hegytetőkhöz |
| elative | hegytetőből | hegytetőkből |
| delative | hegytetőről | hegytetőkről |
| ablative | hegytetőtől | hegytetőktől |
| non-attributive possessive - singular |
hegytetőé | hegytetőké |
| non-attributive possessive - plural |
hegytetőéi | hegytetőkéi |
| Possessive forms of hegytető | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | hegytetőm | hegytetőim |
| 2nd person sing. | hegytetőd | hegytetőid |
| 3rd person sing. | hegytetője | hegytetői |
| 1st person plural | hegytetőnk | hegytetőink |
| 2nd person plural | hegytetőtök | hegytetőitek |
| 3rd person plural | hegytetőjük | hegytetőik |
Further reading
- hegytető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN